A mesterséges intelligenciáról szóló vita a kreatív szakmákban szinte mindig ugyanoda fut ki. Elveszi-e a munkánkat, leváltja-e az alkotót, ért-e bármit az emberi kifejezésből. Fotósként engem végül nem ez érdekelt. Sokkal inkább az, hogy mit lát egy AI egy kész képen, ha nem utasítom technikai elemzésre, csak arra kérem, mondja el őszintén, mit kommunikál.
Az első felismerés az volt, hogy meglepően pontosan látja a kompozíciós hibákat, de nem tankönyvi módon. Nem szabályokat sorolt, hanem azt mutatta meg, hol akad meg a tekintet feleslegesen, hol esik szét a vizuális figyelem, és mely elemek dolgoznak egymás ellen. Olyan dolgokra mutatott rá, amiket az ember gyakran „megmagyaráz magának” a helyszínen, majd később sem kérdőjelez meg.
A második tanulság már kényelmetlenebb volt. Kimondta, amikor egy kép biztonsági játék. Amikor korrekt, technikailag rendben van, de nem vállal valódi állítást. Amikor inkább tetszeni akar, mint emlékezetessé válni. Ez az a pont, ahol sok fotós elakad, és ritkán kap visszajelzést, mert kívülről nehéz ezt udvariasan megfogalmazni.
A harmadik felismerés az elemzés mélységéről szólt. A válaszok nem álltak meg annál, hogy „ez működik” vagy „ez nem”. Összekötötte a hangulatot a színvilággal, a képkivágást a narratívával, és azt vizsgálta, hogy a fotó mitől lesz személyes vagy épp távolságtartó. Nem minden megállapítás volt tökéletes, de a gondolkodás következetes volt, és egyértelműen túlmutatott sablonos fotós közhelyeken.
A negyedik és talán legérdekesebb tanulság az volt, hogy az AI mintákat vett észre bennem. Visszatérő témákat, hangulatokat, látószögeket. Olyan alkotói beidegződéseket, amiket belülről nehéz észlelni, mert természetesnek tűnnek. Itt vált világossá, hogy az egész nem a képekről szólt, hanem az alkotóról mögöttük.
Nem gondolom, hogy a ChatGPT kivált egy tapasztalt fotós mentort vagy egy őszinte szakmai beszélgetést. De külső szemként, tükröt tartva, elfáradás nélkül, kifejezetten jól működik. Főleg akkor, ha nem azt kérdezzük tőle, hogy jó lett-e a kép, hanem azt, hogy mit mond el rólunk.
Talán nem az a kérdés, hogy az AI elvesz-e a kreatív munkából. Hanem az, hogy merjük-e használni arra, hogy jobban értsük saját magunkat.
