Ha mostanában AI témában görgetsz, két véglet jön szembe. Az egyik szerint az AI holnap mindent megold, a másik szerint holnap mindent elront. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója viszont beállt a harmadik, ritkább sorba, és lényegében ezt mondta. Ne legyél doomer. A „god AI”, az isten-szintű, mindent értő mesterséges intelligencia ma nem létezik, és jelenleg nincs olyan kutató vagy csapat, akinek bármilyen ésszerű képessége lenne ilyet létrehozni.
Ez a mondat azért üt nagyot, mert Huang nem kívülről kommentel. Az Nvidia a modern AI infrastruktúra egyik legfontosabb szereplője, szóval amikor ő a fékpedálra lép, annak súlya van.
Mit ért „god AI” alatt, és miért tartja irreálisnak?
A „god AI” nem az, amikor egy chatbot szépen válaszol. Inkább az a sci-fi szint, amikor egyetlen rendszer átlát mindent, teljes mélységében érti az emberi nyelvet, a biológiát, a fehérjéket, a fizikát, a világ ok okozati hálóját, és úgy dönt, mint egy általános intelligencia.
Huang érvelése egyszerű és józan. A mai modellek nagyon ügyesen generálnak szöveget, képet, kódot, de ettől még nem lesznek mindentudók. A valóságban az AI sok feladatban nagyon erős, más területeken pedig meglepően törékeny. Ha valaha próbáltál már egy AI-t rákérdezni egy speciális technikai részletre, majd visszaellenőrizted, pontosan érzed, mire utal. A mai rendszerek nem „igazságot” gyártanak, hanem valószínű, jól hangzó válaszokat.
Miért káros a pánikkeltés, Huang szerint?
Huang nem csak azt mondja, hogy felesleges a „világvége AI” narratíva. Azt is állítja, hogy kifejezetten ártalmas. Árt az iparágnak, mert torz várakozásokat épít. Árt a társadalomnak, mert félelmet kelt ott is, ahol inkább oktatásra, használati kultúrára és józanságra lenne szükség. Árt a döntéshozóknak is, mert könnyű olyan szabályozást összerakni, ami nem a valós problémákra reagál, hanem egy filmes fantáziára.
Magyarul. Ha rossz dologtól félsz, rossz dolog ellen fogsz védekezni.
Akkor mire érdemes figyelni az AI kapcsán?
Huang üzenete nem az, hogy nyugodj meg és felejtsd el az AI-t. Pont az ellenkezője. Azt mondja, foglalkozz a valósággal. A gyakorlati AI-val, ami ma már képes növelni az emberi produktivitást, gyorsítani a munkát, segíteni az elemzést, támogatni az ügyfélszolgálatot, kódot írni, tartalmat előkészíteni, folyamatokat automatizálni.
Nem arról beszél, hogy az AI „kiváltja az embert”, hanem arról, hogy az AI eszköz, ami kiegészít. A különbség nem filozófiai. Üzleti. Az a cég jár jól, amelyik nem retteg, hanem megtanulja úgy használni, hogy a csapata gyorsabb, pontosabb, kreatívabb legyen.
AI és robotok mint munkaerő kiegészítés
Huang egy provokatív hasonlatot is bedobott. Azt mondta, AI és robotok olyanok lehetnek, mint digitális munkaerő kiegészítők, olyan helyeken, ahol munkaerőhiány van. Nem azért, hogy „lecseréljünk mindenkit”, hanem hogy legyen kapacitás ott, ahol nincs ember, vagy ahol az emberi munka túl drága, túl lassú, túl veszélyes.
Ez a gondolat azért érdekes, mert a valós problémára céloz. Sok iparágban már most nem az a kérdés, hogy van e munka, hanem hogy van e ember, aki megcsinálja.
Tényleg nem fenyeget az isten-szintű AI?
A mai technológiai állapot alapján nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben megjelenne egy mindent értő, mindent irányító rendszer. A legtöbb „azonnal jön a szuperintelligencia” állítás inkább narratíva, mint mérhető valóság.
Akkor miért ekkora a hype?
Mert a gyakorlati AI is elég nagy változás, és a piac imádja a túlzásokat. A nagy ígéretek pénzt, figyelmet és részvényárfolyamot mozgatnak. A valós érték viszont sokszor a háttérben épül, folyamatokban, adatminőségben, integrációban, oktatásban.
Mit érdemes ma csinálni vállalkozóként vagy vezetőként?
Nem pánikolni, hanem rendszert építeni. Kijelölni 2–3 folyamatot, ahol az AI tényleg gyorsít vagy pontosít, és mérni a hatást. Aki ezt most megteszi, nem lesz kiszolgáltatva sem a hype-nak, sem a félelemnek.
Jensen Huang mondata azért jó, mert levegőt ad. Nem tagadja az AI jelentőségét, csak visszahozza a témát a földre. A „god AI” ma nem realitás. Ami realitás, az a produktivitás, az új munkamódszerek és az a versenyelőny, amit azok szereznek, akik okosan használják.
Ha van félnivaló, nem az AI istenné válása. Hanem az, hogy a zaj miatt lemaradsz a gyakorlati előnyökről.
