Az Európai Bizottság kihirdette az Európa intelligens turisztikai városai 2027 cím döntőseinek listáját, és 16 város maradt versenyben két kategóriában. A cím nemcsak presztízs, hanem iránytű is: merre tart a turizmus, amikor a fenntarthatóság, a digitalizáció és a helyiek élete legalább olyan fontos, mint a látogatók kényelme.
Magyar szemmel nézve a névsor egy jó hétvégi „bakancslista” is lehet – autóval és repülővel is elérhető célpontokkal, amelyek a következő években várhatóan a figyelem középpontjába kerülnek.
Mi is az, hogy „intelligens turisztikai város”?
Az „intelligens turisztikai” cím mögött egy uniós kezdeményezés áll, amely olyan városokat keres, ahol a turizmus:
- fenntarthatóbb,
- hozzáférhetőbb (fogyatékkal élőknek, időseknek, családoknak),
- digitálisan jól szervezett,
- erősen támaszkodik a kulturális örökségre és a kreatív iparra,
- és bevonja a helyi közösséget, tehetségeket.
A pályázatok értékelésénél a fenti szempontok mind számítanak, az Európai Bizottság pedig minden évben kiemel néhány példamutató várost. Idén a cél az volt, hogy két várost nevezzenek meg Európa intelligens turisztikai városai 2027 cím viselőjeként.
Kik a 2027-es döntősök?
A 2027-es címért folyó versenyben a Bizottság szeptember 8-án tette közzé a döntősök listáját. A hivatalos tájékoztatás szerint két városméret-kategóriában választották ki a jelölteket: nagyobb városok (100 ezer felett), illetve közepes méretű városok (25–100 ezer lakos között).
A döntősök:
100 000 fő feletti városok:
- Aalborg (Dánia)
- Braga (Portugália)
- Genova (Olaszország)
- Konya (Törökország)
- Ljubljana (Szlovénia)
- Lviv (Ukrajna)
- Salzburg (Ausztria)
- Szófia (Bulgária)
25 000–100 000 fős városok:
- Calais (Franciaország)
- Calvià (Spanyolország)
- Geestland (Németország)
- Ibiza (Spanyolország)
- Nova Gorica (Szlovénia)
- Sandanski (Bulgária)
- Selçuk (Törökország)
- Zadar (Horvátország)
A programról és a döntős listáról részletesen az Európai Bizottság hivatalos oldalán lehet olvasni (forrás).
A bizottság közlése szerint az idei fordulóban a két kategóriában összesen több tucat pályázat érkezett európai országok széles köréből, amiből szűkítették le a listát erre a 16 városra. A döntős városok november 18–19-én Brüsszelben mutatják be projektjeiket, innen kerül ki a két végső győztes.
A verseny keretei: mit néz a zsűri?
A verseny főbb szempontjai:
- Fenntarthatóság – környezetkímélő közlekedés, zöld terek, hulladékcsökkentési törekvések, helyi termékek támogatása.
- Hozzáférhetőség – mennyire barátságos a város a mozgáskorlátozottak, látás- vagy hallássérültek, kisgyerekes családok számára; jól jelölt útvonalak, akadálymentes közlekedés, információk több formában.
- Digitalizáció – városi applikációk, online foglalás, valós idejű közlekedési infók, digitális jegyek, interaktív múzeumi megoldások.
- Kulturális örökség és kreativitás – történelmi belvárosok, helyi fesztiválok, kortárs művészeti projektek, kreatív negyedek, gasztronómia, zene.
- Helyi tehetség és közösség – hogyan vonják be a lakosokat, vállalkozásokat, egyetemeket a turisztikai fejlesztésekbe.
A pályázati rendszerben a városoknak konkrét példákkal kell alátámasztaniuk, mit tesznek ezekben a területekben. Ezek a példák lesznek majd fókuszban Brüsszelben is, a novemberi prezentációkon.
Hol tart ma Európa intelligens turizmusa?
Az Európai Bizottság ezzel a kezdeményezéssel egyértelműen azt üzeni, hogy a turizmusnak alkalmazkodnia kell a klímaválsághoz, a tömegturizmus terheihez, és a helyi lakosok igényeihez.
Az előző években a cím birtokosai gyakran olyan megoldásokat mutattak be, mint:
- zsúfolt városrészek forgalomcsillapítása,
- kerékpáros és közösségi közlekedési lehetőségek bővítése,
- digitális túraútvonalak, városi „okos” kártyák,
- együttműködés helyi kézművesekkel, termelőkkel.
Az idei döntős lista alapján látszik, hogy a Bizottság a tengerparti nyaralóhelyektől (Ibiza, Calvià, Zadar) a történelmi nagyvárosokon át (Genova, Salzburg, Ljubljana) a kevésbé ismert, de újító szemléletű kisebb településekig (Geestland, Sandanski, Selçuk) széles spektrumot szeretne bemutatni.
Ha utazás témában rendszeresen tájékozódsz, érdemes figyelni a hazai lifestyle rovatokat is; például a Men’s Kitchen utazás- és életmód anyagai között is időről időre felbukkannak hasonló, inspiráló európai városok: Utazás & életmód rovat.
Magyar szemmel: melyik város milyen hétvégéhez passzol?
A 16 döntős közül több kifejezetten jó választás lehet egy hosszú hétvégére Magyarországról – akár autóval, akár repülővel.
Közeli, autóval is reális célpontok
Ljubljana (Szlovénia)
Szlovénia fővárosa évek óta a „zöld város” mintapéldája. Egynapos vagy hétvégi kiruccanáshoz is ideális, a belváros gyalog, biciklivel könnyen bejárható. A gyártói állítás szerint Ljubljana különösen erős a fenntartható közlekedésben és a zöld közterek kialakításában – aki szereti a nyugodt, sétálós városlátogatást, itt bőven talál programot.
Zadar (Horvátország)
Tengerpart, óváros, mediterrán hangulat. Magyar autósoknak klasszikus célpont, de most plusz érdekesség, hogy a digitális és fenntartható turizmus terén is elismerésre esélyes. A hullámokon „játszó” tengeri orgona és a kortárs installációk jól illeszkednek az intelligens turizmus kreatív vonalához.
Salzburg (Ausztria)
A klasszikus barokk város zenei örökséggel (Mozart, fesztiválok) és alpesi környezettel. A város évek óta dolgozik a forgalom csökkentésén, a közösségi közlekedés fejlesztésén. Magyar autós vagy vonatos hétvégéhez kulturális, gasztronómiai és természetközeli programok kombinációját kínálja.
Nova Gorica (Szlovénia)
Kevésbé ismert, mint Ljubljana, de közvetlenül az olasz határ mellett fekszik, és kulturális-kreatív projektjeivel került a figyelem középpontjába. Egy autós körútba jól beilleszthető a szlovén-olasz határvidéken, boros-gasztronómiai megállókkal.
Repülős hétvége: mediterrán szigetek és óvárosi labirintusok
Ibiza (Spanyolország)
A legtöbben a buliturizmushoz kötik, de a döntőbe jutás azt jelzi, hogy a sziget komolyabban foglalkozik a fenntarthatósággal és a szezon hosszabbításával is. A gyártói állítás szerint Ibiza a természetvédelmi területekre, a helyi kulturális örökségre és a digitális szolgáltatásokra is nagy hangsúlyt fektet.
Calvià (Spanyolország)
Mallorca egyik önkormányzata, amely a tengerparti üdülőövezetekben próbálja újragondolni a turizmust. Családosoknak érdekes lehet, ha olyan helyet keresnek, ahol a klasszikus tengerparti pihenés mellett elérhetőek rendezettebb gyalogos és kerékpáros zónák, szervezett, digitálisan is követhető programok.
Genova (Olaszország)
Egy igazi kikötőváros, szűk utcákkal, gazdag történelmi háttérrel, erős kulturális identitással. A város az utóbbi években a tengerparti ipari területek újragondolásán, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésén dolgozott. Rövid repülőúttal elérhető, és jó kombinálni a ligur tengerpart kisebb településeivel.
Különleges úti célok, ha már a „klasszikusok” megvoltak
Aalborg (Dánia) – Északi város, ahol a gyártói állítás szerint a vízparti területek újrahasznosítása, a modern építészet és az élhető városi terek állnak a fejlesztések középpontjában.
Geestland (Németország) – Kisebb település, amely példát mutathat arra, hogyan tud egy nem fővárosi, nem tengerparti város is innovatívan gondolkodni a turizmusról.
Sandanski (Bulgária) – Fürdőváros jellegű, természeti környezettel, ahol a helyi adottságok – hegyek, gyógyturizmus – párosulnak új típusú szolgáltatásokkal.
Ezeket érdemes úgy kezelni, mint jövőbeli „early adopter” úti célokat: ha szeretsz kevésbé kitaposott helyeket felfedezni, olyan városok, ahol most indul el igazán a figyelem.
Milyen előnyöket hoz a cím egy városnak – és a látogatónak?
Ha egy város megkapja az *Európa intelligens turisztikai városa* címet, az több szinten is hatással van rá:
- Nemzetközi láthatóság – a cím médiamegjelenéseket, szakmai figyelmet hoz.
- Projekt-támogatás – nem közvetlen pénzdíj, hanem erősebb pozíció más uniós pályázatokon, partnerségekben.
- Szakmai kapcsolatok – hálózat más intelligens turisztikai városokkal, közös projektek, tudásmegosztás.
Látogatói oldalról ez főleg abban jelenik meg, hogy:
- könnyebben találsz jól strukturált, több nyelven elérhető információt,
- nagyobb eséllyel működnek jól az appok, digitális jegyrendszerek, városi kártyák,
- a tömeg ellenére is élhető marad a város: több zöldfelület, forgalomcsillapított zónák, kijelölt túraútvonalak,
- a helyi kultúra nem „kirakat”, hanem élő közeg, amelyben a lakosok is aktív szereplők.
Ez a szemlélet hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy egy-egy városlátogatás kevésbé szól a „pipa a listán” típusú turistaélményről, és inkább az ottlét minőségéről.
Így tervezz hétvégét egy „intelligens” városba
Ha valamelyik döntős városba tervezel utat, érdemes néhány dolgot másképp szervezni, mint egy átlagos city break esetén.
- Nézd meg a város hivatalos turisztikai oldalát
Az intelligens turisztikai városok jellemzően jól felépített, frissített weboldallal dolgoznak, ahol elérhetők:
– tematikus útvonalak (családi, zöld, kulturális),
– ajánlott közlekedési módok (bicikli, villamos, busz),
– letölthető applikációk.
- Tervezd meg a közlekedést zöld szempontokkal
Sok döntős város kiemelten támogatja:
– a gyalogos közlekedést (autómentes belváros),
– a kerékpárbérlési rendszereket,
– a turista bérleteket tömegközlekedésre.
- Válassz helyi szolgáltatókat
Ha már egy város a helyi tehetségek és kreatív ipar miatt került a döntősök közé, te is ráerősíthetsz erre:
– független szállások, panziók,
– helyi éttermek, piacok,
– kisebb galériák, műhelyek.
- Használd a digitális eszközöket, de ne csak „navigációnak”
Az intelligens városok gyakran kínálnak:
– kiterjesztett valóság (AR) túrákat,
– interaktív múzeumi appokat,
– közösségi programajánló platformokat.
Ezek segítségével a városból nemcsak a „top 10 látnivalót” látod, hanem olyan rétegeit is, amelyeket a helyiek fontosnak tartanak.
Gyakori kérdések
Mi az az „Európa intelligens turisztikai városai 2027” kezdeményezés?
Az Európai Bizottság programja, amely minden évben olyan városokat emel ki, ahol a turizmus fenntartható, hozzáférhető, digitálisan fejlett, és erősen kapcsolódik a helyi kulturális-kreatív szférához. A 2027-es címre 16 döntős maradt versenyben két városméret-kategóriában.
Hány város jutott be a 2027-es döntőbe és milyen csoportokban?
Összesen 16 város került a döntőbe: nyolc 100 ezer fő feletti, és nyolc 25–100 ezer fős település. A kis- és nagyvárosok külön kategóriában versenyeznek, hogy összehasonlíthatóbbak legyenek a pályázatok.
Mikor választják ki a végső két győztest?
A döntős városok 2026. november 18–19-én Brüsszelben mutatják be projektjeiket egy szakmai zsűri előtt. A Bizottság innen választja ki a két várost, amelyek 2027-ben viselhetik az „Európa intelligens turisztikai városa” címet.
Miben más egy „intelligens turisztikai” város egy sima turista-célpontnál?
Itt nem csak az a cél, hogy sok látogató érkezzen, hanem az is, hogy a turizmus ne rontsa a helyiek életminőségét, és ne terhelje túl a környezetet. Nagy hangsúlyt kap a zöld közlekedés, az akadálymentesség, a digitális szolgáltatások és a helyi kultúra hiteles bemutatása.
Miért érdemes magyar utazóként figyelni erre a listára?
Mert a döntős városok között több olyan is akad (Ljubljana, Zadar, Salzburg, Nova Gorica), amely autóval is könnyen elérhető, és várhatóan a következő években még több figyelmet fordít a látogatókbarát, jól szervezett szolgáltatásokra. Ha tudatosan tervezel, ezek a városok hosszú hétvégére is tartalmas, mégis kényelmes programot kínálnak.
Miért izgalmas ez a magyar utazónak?
Az, hogy melyik város nyeri végül az Európa intelligens turisztikai városai 2027 címet, szakpolitikai szempontból fontos, de hétvégi utazóként téged valószínűleg az érdekel leginkább, hogy hova érdemes menni a következő 1–2 évben.
A mostani döntős lista erre ad jó kapaszkodót: olyan helyeket emel ki, ahol a városvezetés ténylegesen foglalkozik azzal, hogy a város élhető maradjon a lakóknak, miközben színvonalas élményt nyújt a látogatóknak.
Ha ki akarsz lépni a „klasszikus” városlátogatási körből, és olyan helyeket keresel, ahol a zöld gondolkodás, a digitális kényelem és a valódi helyi kultúra együtt van jelen, a 16 döntős város névsora jó kiindulópont a következő európai kiruccanáshoz.
