A Meta elindított egy belső programot, amelynek keretében folyamatosan rögzíti az amerikai alkalmazottak számítógépes tevékenységét – minden egérmozdulatot, billentyűleütést és időnként képernyőképet is. A cél: olyan mesterséges intelligencia rendszereket betanítani, amelyek képesek elvégezni a mindennapi irodai feladatokat.
A program neve Model Capability Initiative, és lényege, hogy a valós munkavégzés megfigyelésével gyűjtsön tanítóanyagot az AI-modellek számára. A vállalat azzal indokolja a kezdeményezést, hogy szöveges adatokból nem lehet megtanítani a rendszereknek, hogyan kell menüket kezelni, ablakok között váltani vagy különböző weboldalak felületein eligazodni. Ehhez valódi emberi viselkedés megfigyelése szükséges. Egy belső emlékeztető szerint az alkalmazottak puszta munkavégzésükkel járulnak hozzá a modellek fejlesztéséhez.
A kezdeményezés illeszkedik a Meta átfogó AI-fejlesztési stratégiájába, amelynek részeként a vállalat olyan ügynöki rendszereket kíván létrehozni, amelyek önállóan képesek elvégezni rutinfeladatokat különböző szoftvereken és platformokon. Ezt a fejlesztési irányt belső körökben Agent Transformation Acceleratornak nevezik.
A program időzítése figyelmet érdemel. A Meta közel egy időben jelentette be, hogy globálisan a munkaerő mintegy tíz százalékát tervezi leépíteni, és az év folyamán további elbocsátások is várhatók. Az alkalmazottak tehát abban a helyzetben találják magukat, hogy saját munkájuk adatait szolgáltatják ahhoz a technológiához, amely feltehetően a munkahelyüket is érinteni fogja.
A megfigyelés szintje szokatlanul részletes. Az ilyen fokú adatgyűjtés eddig inkább az ipari munkakörnyezetekre volt jellemző, ahol a teljesítménymérés régóta bevett gyakorlat. Az irodai dolgozók esetében ez új helyzetet teremt, és komoly kérdéseket vet fel a munkahelyi magánszféra határairól. A vállalat szerint az adatokat nem teljesítményértékelésre használják, és érzékeny információk védelme érdekében biztosítékok is be vannak vezetve.
Az is figyelemre méltó, hogy a program egyelőre kizárólag az Egyesült Államokban zajlik. Ez részben jogi kérdés: az amerikai szabályozás általában csak az értesítési kötelezettséget írja elő az alkalmazottak megfigyelésekor, míg az európai adatvédelmi és munkajogi előírások jóval szigorúbb korlátokat szabnak az ilyen jellegű felügyeletnek.
Ha a program eléri a tervezett célját, a Meta olyan AI-rendszereket kaphat, amelyek pontosan utánozzák az emberi munkavégzést a számítógép előtt. Az, hogy ez hatékonyabb munkaeszközöket eredményez-e, vagy a munkavállalók bizonytalanságát növeli, nagyrészt attól függ, hogyan vetik be ezeket a modelleket a gyakorlatban.
Ami szinte biztos: ha a megközelítés bevált, más vállalatok is követni fogják. A valós emberi viselkedésen alapuló tanítóadatok iránti igény csak növekedni fog, ahogy az AI-rendszerek egyre több feladatot vesznek át az irodai munkában.
